Tóthárpád Ferenc
Tóthárpád Ferenc, Tóth Árpád Ferenc (Szombathely, 1958. február 17. –) magyar költő, író, andragógus.
Középiskoláit Szombathelyen végezte. Gépészként 1976-ban, textilesként 1989-ben érettségizett. Majd gépjármű villamossági műszerész (1978), szövőipari technikus (1990) lett. Első diplomáját a Berzsenyi Dániel Főiskolán mint művelődésszervező-andragógus szerezte (2000), a Pécsi Tudományegyetemen művelődési és felnőttképzési menedzserként diplomázott (2002 – summa cum laude kitüntetéssel). Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karán gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadóként folytatta (2008). Egyéb képesítései mellett felsőfokú közigazgatási versenyvizsgát tett (2010).
Az 1980-as évek közepétől ír rendszeresen. A klasszikus formák kedvelője. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a határon túli magyar gyerekekhez (és felnőttekhez) eljusson a kortárs irodalom. Versei, prózái megtalálhatók az Óperencia Magazinban (USA, Colorado), az Amerikai Magyar Naplóban és a Panorámában (Új-Zéland), a Kispajtásban és a Fürkészben, a Cinkenapsiban (Erdély), a Jó Pajtásban és a Mézeskalácsban (Szerbia); idehaza a Tappancsban és a Nők Lapjában, a Breki Magazinban, a Mini Manóban, a Rejtvényiskolában olvashatják a gyerekek. Felnőtteknek szánt írásaiból a régiós kiadványok mellett a Duna-part, a Hitel és a Partium is közölt.
2001 novemberében meghívták Prágába, ahol hat nemzet gyermekirodalommal foglalkozó írói, költői folytattak szakmai munkát. Több irodalmi pályázat díjazottja. Nem sorolja magát az újságírók közé, csak „egy ember, aki újságot is ír”. 2003-tól a Kőszeg és Vidéke munkatársa, majd főmunkatársa – 2006 szeptemberétől – egy éven át. Ezt követően 2007 októberétől a Kőszegi Hírmondó alapító főszerkesztője a lap megszűnéséig (2008. ápr.), ekkor a Kőszeg és Vidéke felelős szerkesztői munkáival bízták meg. Lapkészítő tevékenységét 2015 decemberéig vállalta, de továbbra is a havilap munkatársa maradt. Alkalmi újságok – Vadóc, Hétfőiek Lapja, iSi-reader – létrehozója, szerkesztője.
Kötetei, szerkesztői munkái között találhatunk irodalmi, kultúraelméleti és helytörténeti kiadványokat is. Színdarabot is ír. Vadalma című darabját 2016-ban műsorára tűzte a Soproni Petőfi Színház és 2017-ben a Kőszegi Várszínház [8][9]. Műveit verséneklők, kórusok, magyarnóta-énekesek egyaránt felhasználják, írásairól számos festmény, művészeti alkotás is készült.
Édesapja Tóth Ferenc (1931-2010), édesanyja Csüri Ilona (1938-1998). Felesége Gréczy Marianna (1960). 1980-ban kötött házasságot. Gyermekei Adrienn (1983) és Balázs (1986).
Az 1980-as évek elején festményeivel részt vett néhány önálló és gyűjteményes kiállításon. Író-olvasó találkozókon – alkalmanként – gitárral kíséri megzenésített verseit, zenéi, versei CD-ken, DVD-ken is szerepelnek (Concordia-Barátság Énekegyüttes, Katáng, Csalogató együttes).
Középiskoláit Szombathelyen végezte. Gépészként 1976-ban, textilesként 1989-ben érettségizett. Majd gépjármű villamossági műszerész (1978), szövőipari technikus (1990) lett. Első diplomáját a Berzsenyi Dániel Főiskolán mint művelődésszervező-andragógus szerezte (2000), a Pécsi Tudományegyetemen művelődési és felnőttképzési menedzserként diplomázott (2002 – summa cum laude kitüntetéssel). Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi karán gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadóként folytatta (2008). Egyéb képesítései mellett felsőfokú közigazgatási versenyvizsgát tett (2010).
Az 1980-as évek közepétől ír rendszeresen. A klasszikus formák kedvelője. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a határon túli magyar gyerekekhez (és felnőttekhez) eljusson a kortárs irodalom. Versei, prózái megtalálhatók az Óperencia Magazinban (USA, Colorado), az Amerikai Magyar Naplóban és a Panorámában (Új-Zéland), a Kispajtásban és a Fürkészben, a Cinkenapsiban (Erdély), a Jó Pajtásban és a Mézeskalácsban (Szerbia); idehaza a Tappancsban és a Nők Lapjában, a Breki Magazinban, a Mini Manóban, a Rejtvényiskolában olvashatják a gyerekek. Felnőtteknek szánt írásaiból a régiós kiadványok mellett a Duna-part, a Hitel és a Partium is közölt.
2001 novemberében meghívták Prágába, ahol hat nemzet gyermekirodalommal foglalkozó írói, költői folytattak szakmai munkát. Több irodalmi pályázat díjazottja. Nem sorolja magát az újságírók közé, csak „egy ember, aki újságot is ír”. 2003-tól a Kőszeg és Vidéke munkatársa, majd főmunkatársa – 2006 szeptemberétől – egy éven át. Ezt követően 2007 októberétől a Kőszegi Hírmondó alapító főszerkesztője a lap megszűnéséig (2008. ápr.), ekkor a Kőszeg és Vidéke felelős szerkesztői munkáival bízták meg. Lapkészítő tevékenységét 2015 decemberéig vállalta, de továbbra is a havilap munkatársa maradt. Alkalmi újságok – Vadóc, Hétfőiek Lapja, iSi-reader – létrehozója, szerkesztője.
Kötetei, szerkesztői munkái között találhatunk irodalmi, kultúraelméleti és helytörténeti kiadványokat is. Színdarabot is ír. Vadalma című darabját 2016-ban műsorára tűzte a Soproni Petőfi Színház és 2017-ben a Kőszegi Várszínház [8][9]. Műveit verséneklők, kórusok, magyarnóta-énekesek egyaránt felhasználják, írásairól számos festmény, művészeti alkotás is készült.
Édesapja Tóth Ferenc (1931-2010), édesanyja Csüri Ilona (1938-1998). Felesége Gréczy Marianna (1960). 1980-ban kötött házasságot. Gyermekei Adrienn (1983) és Balázs (1986).
Az 1980-as évek elején festményeivel részt vett néhány önálló és gyűjteményes kiállításon. Író-olvasó találkozókon – alkalmanként – gitárral kíséri megzenésített verseit, zenéi, versei CD-ken, DVD-ken is szerepelnek (Concordia-Barátság Énekegyüttes, Katáng, Csalogató együttes).