Gondolkozz úgy, mint egy görög bölcs - Szókratész filozófiája mint életút

"Mert valószínű ugyan, hogy egyikünk sem tud semmi szépet és jót, csakhogy ő azt véli, hogy tud, noha nem tud, én viszont, mint ahogy nem tudok, nem is vélem azt, hogy tudok. Úgy látszik hát, hogy én evvel a kicsiséggel mégiscsak bölcsebb vagyok nála, hogy amit nem tudok, arról nem is vélem, hogy tudom."
Szókratész

Szókratészt tekintik a nyugati filozófia kiindulópontjának, akinek gondolatait két tanítványa, Platón és Xenophón műveiből ismerhetjük meg. Fiatal korában elhatározta, hogy önmagára szoborként tekint, melyről a bölcsesség vésőjével fejti le a hamis meggyőződések fölöslegét. Életét Athén ifjúságának tanításával töltötte, és az igazság szakadatlan keresése közben sokszor összetűzésbe keveredett kora "influenszereivel", a szofistákkal. Tanait, mely számos ember életét változtatta meg, még a koholt vádak alapján rárótt halálos ítélet ellenére sem vonta vissza.
Donald J. Robertson kognitív pszichoterapeuta, miközben végigvezeti az olvasót Hellasz i. e. V. századi történelmén, Szókratész kérdésfeltevésre épülő módszerét sikeresen alkalmazza korunk életvezetési nehézségeire. Mindeközben felhívja a figyelmet az önsegítő irodalom szenvedélyes fogyasztásának következményeire: a trendi elméletektől egy ideig valóban "jobban érezzük magukat", de hosszabb távon ezektől aligha "leszünk jobban". Helyette - Szókratész nyomán haladva - inkább azt javasolja, ne külső mércéktől, véleményektől, hiedelmektől függjünk, hanem aknázzuk ki saját belső értékeinket, bölcsességünket, önuralmunkat.
"Amikor túlságosan sokat csüngünk a közösségi médián, és túl erősen hagyatkozunk az önsegítő könyvekre és szakemberekre, azt kockáztatjuk, hogy ugyanolyan elveszett lélek lesz belőlünk, mint amelyről egy másik ókori szerző írt. Az ilyen emberek, miután minden egyes döntésük előtt kikérik a jövendőmondók véleményét, idővel elveszítik az önálló gondolkodásra való képességüket.
Szókratész azt is felismerte, hogy veszélyes az eszünk helyett >>a fülünkkel gondolkozni