Micimackó vászontáska

Réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos – majdnem hatéves –, mindig mindent rendbe hoz.

NESZEK. ÍRTA: MICIMACKÓ

A Pillangó csak röpdös és dalol,

s a kegyetlen Tél is haldokol.

A Kökörcsin bujkál valahol

a Földből.

A Báránykák is oly búsan bégenek,

a Végek is zörögve végenek,

s az Ibolyák epedve kéklenek

a Zöldből.

A sok Méhecske zümmög és dönög,

szárnyait zizegve láthatják Önök.

A Nyárról sok dalt cincog és pönög

a lantom.

Tehénszívek közt bőgés a kapocs,

Gerlice búg, szürcsög, csobog a locs.

Zümmögve verset költ a Medvebocs

Galambom.

Bizony Tavasz lesz, hirdetik a fák,

saját szagától mámoros a Mák,

és egyre csenget a Harangvirág,

és énekel.

Haris harsog, és hangja csupa báj,

papás hangon dörmög a Papagáj,

Mackó kicsiny szíve repesve fáj,

És szárnyra kel.

(in: A. A. Milne: Micimackó - Karinthy Frigyes fordítása)